…Tom fölébredt! Kinyitotta két gyönyörű szemét és rám mosolygott! Erősen átöleltem, mint egy félős kisgyerek, aki menedéket keres.
- Szeretlek- suttogta
- Én is…nagyon!
Az orvosok nagyon csodálkoztak, az állapota rohamosan javult, két nap múlva már ki is engedték a kórházból. Párizsból visszarepültünk Németországba és mérhetetlenül boldogok voltunk, hogy mindenki jól van. A repülőről leszállva fotósok hada várt minket, ilyen és ezekhez hasonló kérdésekkel:
- Igaz, hogy balesetet szenvedtek?...hogy Tom meghalt?...hogy életveszélyben voltak?...
- Mint látják, élünk és virulunk, de majd a többit a sajtótájékoztatón elmeséljük!- Tom
- Otthon, édes otthon- mondta Bill és lehuppant a fotelba, ami a TH és a TD közös házában található.
Minden olyan kedves és családias volt a házban, mi is úgy éreztük magunkat, mintha egy nagy család lennénk. Soha de soha nem akartam többé elszakadni tőlük.
Aztán minden visszaállt a régi kerékvágásba. Minden reggel 7-kor ébresztő, reggeli, stúdió, ebéd(vagy nem), stúdió, sajtótájékoztató vagy fellépés, vacsora, alvás. Míg nem egyik nap a stúdióban rosszul lettem. Émelygést éreztem és forgott körülöttem világ. Ha a barátnőm nem áll ott, el is estem volna, neki a mikrofonnak, de rá szerencsére mindig számíthatok! Nem foglalkoztam túlságosan az esettel, mígnem másnap este tényleg elájultam és akkorát koppant a fejem a padlóba, hogy még Georg is meghallotta…pedig ez nagy szó.
- Muszáj lesz elmennünk az orvoshoz, ez így nem jó!- Tom
- Nincs semmi baj, de tényleg! Jól vagyok!- én
- Most azonnal elmegyünk a korházba!- Tom- nincs vita!
Tudtam, nem érdemes vele vitatkoznom, erősebb nálam! Sosem szerettem korházba járni, de most az egyszer kellemes élmény volt.
- Valami fantasztikus hírt kell közölnöm magukkal! Minden egyes új élet egy új csoda!- orvos
Nem igazán értettem, mit akar mondani, de aztán leesett!
- Kisbabánk lesz!- én és megöleltem Tomot
- És nem is egy! Hanem három!- orvos
- Mi? Három is?- Tom
- Nem is örülsz?- szomorodtam el
- Dehogyisnem, imádom a gyerekeket- mosolyodott el Tom
Azóta 7 év telt el. Van 2 gyönyörű szőke kislányunk és egy fiú, aki kiköpött apja, csak még a haja nem raszta!(ez még rímel isJ)
A két zenekar még mindig a csúcson van, millió és millió rajongó tombol a koncerteinken, új és újabb lemezeken dolgozunk. A barátnőm és Gustav házasok, van egy 2 éves kisfiúk. Mi is gondolkodunk a házasságon és nyárra tervezzük az esküvőt. A kislányok már nagyon várják, hiszen temészetes, hogy ők lesznek a koszorús lányok. Nem is kívánhatnék magamnak szebb életet.
A gond csak, az, hogy kinyitom a szemem és csak nagy-nagy fehérséget látok…
|